Kutatások szerint a közös időtöltés során nő az oxitocin szint, csökken a kortizol szint, és gátlás alá kerül a szimpatikus idegrendszer.

E három tényező együtt a nyugalom, biztonság és kötődés biokémiai lenyomata.

Oxitocin – a kapcsolódás hormonja

Az oxitocin a szeretet, bizalom és kötődés hormonja.

Nemcsak emberek között szabadul fel, hanem a kutyánkkal való kapcsolatban is.

Felszabadulásához elég egy simogatás, közös játék vagy egy nyugodt séta.

Hatásai:

erősíti a kötődést és a biztonságérzetet,

csökkenti a félelmet és a szorongást,

elősegíti a paraszimpatikus (nyugtató) idegrendszeri aktivitást.

Kortizol – a stresszhormon

A kortizol a szervezet egyik fő stresszhormonja.

Ha csökken a szintje, az annak a jele, hogy a test kilépett a stressz-üzemmódból, és

helyreáll a belső egyensúly.

Ilyenkor javul az immunrendszer működése, könnyebben megy a regeneráció, és a szervezet valóban pihenni tud.

A szimpatikus idegrendszer gátlása – amikor a test megnyugszik

A szimpatikus idegrendszer felel a „harcolj vagy menekülj” reakcióért.

Amikor gátlás alá kerül, a paraszimpatikus idegrendszer lép előtérbe – ez a „pihenj és eméssz” rendszerünk.

Ilyenkor:

lazulnak az izmok,

javul az emésztés,és,

a szervezet regenerálódik.

Mit mutatnak a kutatások

Vizsgálatokban nyálmintákból mérték a kutyák és gazdáik oxitocin- és kortizolszintjét különböző helyzetekben.

Kiderült, hogy már a kutya jelenléte is elegendő volt ahhoz, hogy mindkettőjükben

megváltozzanak ezek az értékek.

Egy kutatásban például a gazdik és kutyáik sétáit elemezték. A mérések különböző

időpontokban történtek: kutyasétáltatás előtt, a félórás séta közepén, a végén, majd 10 perccel a séta után. Kontrollcsoportként olyan embereket is vizsgáltak, akik ugyanennyit sétáltak, de kutya nélkül.

A kutyák oxitocinszintje kivétel nélkül nőtt, az embereknél nem mindenkinek, A szimpatikus idegrendszer aktivitása minden esetben csökkent, függetlenül attól, hogy az oxitocin szint hogyan változott, vagyis a szervezet megnyugvó állapotba került.

A kutyák oxitocinszintje már eleve magasabb volt, ha a gazdi jelen volt – séta nélkül is.

Egy másik kísérletben nőtt a gazdik és a kutyák oxitocinszintje közös séta közben.

A gazdiknál csökkent, a kutyáknál viszont nőtt a kortizol szint – ami nem negatív

stresszreakciót jelentett, hanem inkább pozitív izgalmat, a közös játékra való felkészülést.

Érdekesség, hogy azok a párosok, akik alapból alacsonyabb oxitocinszinttel indultak, több testi kontaktust (simogatást, fülvakarást) kezdeményeztek – mintha tudattalanul is pótolni akarták volna ezt a hiányt.

Kölcsönös hatás – a kapcsolat kétirányú

A kutatások azt is kimutatták, hogy a gazdi és a kutya érzelmi állapota kölcsönösen hat egymásra.

A nyugodtabban viselkedő kutyák gazdijainál nagyobb volt az oxitocinszint-emelkedés, és fordítva: a feszültebb gazdik kutyái is nehezebben maradtak nyugodtak.

Úgy tűnik, a két fél érzékeli egymás érzelmi állapotát, és finoman reagál rá – ami arra utal, hogy a kutya és az ember között valódi érzelmi szinkron alakulhat ki.

MRI vizsgálatok – a gazdi látványa jutalom

Egy harmadik, komplex kísérletben a kutya–gazdi kötődést fMRI-felvételekkel, viselkedési tesztekkel és szemmozgás-követéssel vizsgálták.

A kutyáknak videókat mutattak pozitív és negatív arckifejezésekkel a gazdiról, egy

ismerősről és egy idegenről.

Az eredmények azt mutatták, hogy a gazdi látványa – függetlenül az arckifejezés érzelmi tartalmától – aktiválta az érzelmek feldolgozásáért és a kötődésért felelős agyterületeket.

Vagyis még akkor is, ha a gazdi arca negatív érzelmet mutatott, a jutalmazásért felelős agyi régiók is bekapcsoltak.

Ez nagyon hasonló mintázatot mutat, mint az anya–gyermek kapcsolatban.

Összegzés

A kötődés egy érzelmi kötelék, amelyhez a kapcsolatból származó biztonság- és

kényelemélmény társul.

Ez a rendszer veleszületett pszichobiológiai mechanizmus, nem pusztán a pozitív élmények halmozódásának eredménye.

A gyermek–szülő kapcsolathoz hasonlóan a kutya–gazdi viszony sem szimmetrikus: a kötődő fél (a kutya) kognitívan kevésbé fejlett, és abból profitál, ha egy fejlettebb, gondoskodó egyénhez (a gazdihoz) kapcsolódik.

Bár további vizsgálatokra van szükség, hogy kiderüljön, beszélhetünk-e valódi, fajok közötti kötődésről, az eddigi kutatások alapján egyértelmű, hogy az oxitocin és a kapcsolódásért felelős agyi hálózatok ugyanúgy működnek ember és kutya között, mint emberek között.

Úgy gondolom, gazdiként végső soron nem is fontos számunkra nevezhető-e valódi kötődésnek ez a kapcsolat fajok között,aki valaha élt már együtt állattal, pontosan tudja, milyen mély és valódi érzés ez, bármilyen nevet is adunk neki.

Források:

00792