
A műtéteket követő korai fizioterápia létjogosultsága ma már megkérdőjelezhetetlen: a fájdalomcsillapítást, a fájdalomból, gyulladásból eredő következményes tünetek megelőzését, kezelését már a műtét utáni napokban megkezdjük (illetve ideális esetben akár műtétet követő órákban) és folytatjuk a teljes mobilizációig. A humán gyakorlatban is így van, a teljes mozgáskorlátozás, a ketrecnyugalom nem preferált már (ritkán de vannak kivételes esetek természetesen).

Minden fizioterápiás kezelés egyénre, tünetekre szabottan, az állat állapotának és terhelhetőségének, illetve a kontraindikációk szigorú figyelembevételével történik. A fizioterápiás módszerek teljes skáláját kell alkalmazni a több hétig, akár hónapokig tartó kezelés során. Minden kezelés gyakorlatilag egy állapotfelmérés is egyben, így a fokozatos terhelés megvalósítható.

A lehető legkorábban kezdjük el a kezelést: 2-3 nappal az operációt követően (neurológiai esetekben hamarabb is).

Sajnos különböző okok miatt előfordul, hogy egy beteg több héttel az operációt követően kerül fizioterápiára, ilyenkor már a következményes tünetekkel is kell számolnunk, a rehabilitáció hosszabb vagy visszamaradhatnak problémák.

A korai rehabilitációval a gyógyulási idő csökken, a funkciónális problémák, izomatrophia, contractura, ROM beszűkülése megelőzhető.
Minden mozgásszervi probléma ami műtéti indikáció, egyben fizioterápiás indikáció is: egy tökéletesen kivitelezett műtét nem egyenlő a funkcionális gyógyulással.